A magyar Eldorádóba vezetett a Budapest Műhely első várostörténeti sétája
- Hír8 Extra
- 2025. júl. 12.
- 3 perc olvasás
Tudta, hogy a II. világháború végén a szovjet katonai vezetés az Építészpincében rendezkedett be, Vorosilov marsall pedig a perzsaszőnyegeken nyomta el a szivarjait? És azt, hogy a mai Bródy Sándor utcai Olasz Intézetet a parlament alsóházának építették három hónap alatt? A Budapest Műhely várostörténeti séták sorozatot szervez, amelynek első állomásaként Józsefváros érdekességeiről lehetett hallani izgalmas sztorikat.
A séta a Kálvin téren indult a Belváros, Józsefváros és Ferencváros határánál. Heil Kristóf, az ELTE jogtörténésze valamint Kovács Tamás a Vígszínház színésze kalauzolta végig a 2-3 tucatnyi érdeklődőt. Mint azt megtudtuk a Kálvin téri aluljáró falában lévő meglehetősen furcsa dombormű nem egy női testrészt és nem is a pokol kapuját, hanem pest város egykori falainak és a Kecskeméti kapunak állít emléket.
A városfalon kívüli élet motorja a Széchenyi Ferenc által adományozott közgyűjtemény számára épített Nemzeti Múzeum volt. A XIX. század mágnásai, főnemesei csak úgy versengtek a környékbeli telkekért, ahol a kor legnevesebb építészeivel terveztették meg a palotáikat. Mivel egy időben a Nemzeti Múzeum adott otthont a kétkamarás parlament felsőházának, ezért adott volt, hogy a közelben építsék fel az alsóház számára is a megfelelő hivatalt.
Így esett a választás a Sándor, később főherceg Sándor, illetve ma már Bródy Sándor utcai telekre, ahol mindössze három hónap alatt emelkedett ki a földből a képviselőház - ma Olasz Intézet. Az építésére osztrák szakembereket kértek fel, ami a hazai mestereknek olyannyira nem tetszett, hogy az ablakait sorozatosan betörve lassították az építkezést.
Megtudhattuk, hogy a Nemzeti Múzeum kertjének tervezője is jelenleg a Budapest Műhely munkáját segíti, a kertben lévő cukrászda épülete - ami a felújításig egy torzó volt - eredetileg kertészlakként funkcionált. Az Ötpacsirta és Múzeum utca sarkán álló palotában, amit a Magyar Építőművészek Szövetsége székházaként ismerünk, sokáig az Andrássy család lakott. A II. világháború végén a szovjetek vették birtokba, ahol a szőnyegek Vorosilov marsall szivarjainak estek áldozatul. A Mikszáth Kálmán téren megtudhattuk, hogy a palóc író egészalakos szobra nem az első emlékmű Mikszáthról. Korábban volt ott egy szökőkút is, amelynek az egyik domborműve ma is látható a háziorvosi rendelő falába építve.
A Lőrinc pap téren pedig azért áll Zichy Nándor szobra, mert az ő mecénási tevékenysége volt a környék fejlődésének motorja. A mai Nagykörút vonalában futott a Rákos árok, a Duna természetes csatornájaként, a 32-esek tere pedig a Mária Terézia által alapított 32-es ezredről kapta a nevét.
A Horváth Mihály téren áll a kerület egyik legrégebbi és legmonumentálisabb épülete, a Szent József templom, ahol embermagasságig ért a víz az 1838-as nagy pesti árvíz idején. Az I. világháború előtt pedig a szomszédságában épült fel a Józsefvárosi Telefonközpont. A Mátyás téren és környékén a roma zenészek és a zsidó kereskedők leltek otthonra a XIX-XX. században, a Teleki téren pedig az egyik legismertebb használtcikk-piac,a Tangó működött, amit később az élelmiszerpiac váltott fel. Itt játszódik a Bereményi Géza életéből merített kultikus film, az Eldorádó, ami a séta névadója is volt.
Dr. Szabó Krisztián Szilárd, a BP Műhely ügyvezetője kérdésünkre elmondta, hogy Budapest Magyarország gazdasági, kulturális, oktatási és turisztikai központja. ,,Az ország szellemi erőforrásainak jelentős része a fővárosban koncentrálódik – mégis hosszú évtizedek óta adósak vagyunk azzal, hogy ezt a tudást rendszerszinten a város és lakói javára fordítsuk. Minden rendelkezésre áll – csak hiányzott az a „műhely”, ahol a tudás, a tapasztalat és a felelősségteljes városfejlesztési gondolkodás összeérhet. A BP Műhely ennek a hiánynak a pótlására jött létre.’’ - fogalmazott a budapesti think tank ügyvezetője.
A BP Műhely célja éppen a különböző szakterületeken rendelkezésre álló szaktudás összekapcsolása: különálló szaktudásokból egységes, élhető és megvalósítható városfejlesztési elképzeléseket formálni – mindig szem előtt tartva, hogy a város végső célja az itt élő emberek szolgálata – tette hozzá Dr. Szabó Krisztián Szilárd. Az ügyvezető arról is beszélt, hogy a www.bpmuhely.hu weboldalukon rendszeresen publikálnak szakmai anyagokat, kutatásokat, javaslatokat, amiket elérhetővé tesznek mindenki számára a sajtó, a közösségi média és a személyes találkozások révén.
Minden hónapban meghatározott szakmai témakörre építik a kerekasztal-beszélgetéseiket, amellyel a szakma és a helyben élő civilek bevonását egyaránt szeretnék elősegíteni. Májusban a budapesti rozsdaövezetek, júniusban a budapesti droghelyzet volt a középpontban, júliusban az egyetemi felvételihez kapcsolódva a budapesti kollégiumfejlesztések lesznek terítéken.
Ezen kívül közösségi programjaikra is várnak mindenkit, a rendszeres BP QuizNight mellett most először szervezték meg két turnusban közel 90 érdeklődő részvételével a várostörténeti sétájukat, először itt Józsefvárosban. Az elkövetkező hónapokban különböző kerületekben folytatódik a program, amelyre minden érdeklődőt várnak szeretettel!
