Az önkormányzat összejátszik a lakókat kiszorító befektetőkkel? – így darálták be egy társasház közösségét

Egészen elképesztő történetről számolnak be a Gönczy Pál utca 2. ház lakói. Az ott zajló folyamat tankönyvi példája annak, hogyan lehet pénzzel, jogi trükkökkel és gátlástalansággal lépésről lépésre felszámolni egy lakóközösséget, miközben a Baranyi Krisztina-féle városvezetés – talán nem véletlenül – nem segíti a lakókat.  Ferencz Orsolya szerint a lakók nyugalma, biztonsága és életminősége nem lehet alku tárgya.

A lakók elmondása szerint az egész a 2010-es évek végén indult, amikor egy Zsiday Viktor liberális gazdasági szereplőhöz tartozó befektetői kör – közvetett módon, egy kft.-n keresztül – megszerezte az épület egyik kulcsfontosságú részét Hostel üzemeltetési céllal. Ami ezután következett, az nem fejlesztés volt, hanem erődemonstráció. Falakat bontottak, szerkezeteket gyengítettek meg, miközben a ház többi lakója repedező falakkal és növekvő bizonytalansággal szembesült. Amíg a lakók még többségben voltak, próbáltak fellépni: közgyűlési határozatokkal, szakértő bevonásával, bírósági úton. De a befektetők gyorsabbak voltak: lakásról lakásra haladva felvásárolták az ingatlanokat, majd megszerezték a többséget – és ezzel együtt a teljes irányítást. Innen már nem volt fék.

Kiszorították a régi lakókat

A közös költséget brutális szintre emelték. Egy átlagos, 88 négyzetméteres lakás esetében havi több mint 100 ezer forintra. A céljuk egyértelműen a nyomásgyakorlás volt: aki nem bírja kifizetni, az előbb-utóbb eladja otthonát. És sokan el is adták. Sorra szorultak ki a kisnyugdíjasok, családok, régi lakók.

A jogi harc közben szándékosan átláthatatlanná vált. Több mint húsz párhuzamos per, folyamatos közgyűlések, állandó döntések. Olyan tempó, amit egy átlagos lakóközösség képtelen követni. A stratégia működött: elég volt egyetlen határozatot nem időn túl megtámadni, és máris megszilárdult a rendszer.

Karancs parking – Karancs patika: véletlen lenne?

Közben a ház vagyonát is elkezdték kiszervezni. Közös helyiségek kerültek nevetséges áron „bérbe”. Így adták ki az udvaron található parkolóhelyeket is húsz évre, feltűnően alacsony összegért, egy olyan cégnek, a Karancs Parking Kft-nek, amely később a saját érdekkörükhöz került – állítják az ott élők. A befolyt pénzt pedig nem a közösség javára, hanem egy önkormányzati tulajdonú melléképület felújítására fordították.

Értik? Tehát egy lakóközösség újítsa fel a jóval tágabb lehetőségekkel bíró önkormányzat tulajdonát. Amikor a bíróság kimondta, hogy ez jogsértő volt, a döntést egyszerűen nem hajtották végre.

Mit tett eközben az önkormányzat? A lakók több ízben is a városvezetéshez fordultak, ahonnan az üres ígéreteken kívül semmi érdemi segítséget nem kaptak. Mindenesetre eléggé furcsa, hogy Baranyi Krisztina egykori patikája is ugyanazon a néven volt ismert, mint a parkolási cég. Karancs parking és Karancs patika. Véletlen lenne?

 

Egy új „Gozsdu udvarral” teljesen ellehetetlenítenék az egész környék lakóközösségét

A történet jelenleg ott tart, hogy a befektetők újabb szintre emelnék a projektet: a megmaradt közösségi térből vendéglátó komplexumot alakítanának ki, egyfajta „mini Gozsdu udvart”. Zajjal, forgalommal, turistákkal. Ez viszont már nemcsak a Gönczy Pál utca 2. számú társasházat érinti, hanem szinte az összes környező társasházat, hiszen a belső udvarra nyílik a tömb ablakainak jelentős része. A lakók kezdeményezésére létrejött egy háromoldalú tárgyalás az érintett hét ház lakói a polgármester és a befektető képviselőinek részvételével.

„Baranyi Krisztina ezen is csak széttárta a karját, mondván neki ebben csak mediálási lehetőségei vannak, holott az önkormányzati tulajdon miatt bőven lehetne beleszólása a történetbe a lakók érdekében. Ehelyett azonban inkább megpróbálta lebeszélni a lakókat arról, hogy jogi eljáráson szerezzenek érvényt érdekeiknek”

– tudtuk meg Gyurákovics Andreától, a helyi Fidesz frakcióvezetőjétől.

Ez nem piaci verseny. Ez kiszorítás. És ami a legaggasztóbb: minden jel szerint következmények nélkül. A történet arról szól, hogy meddig lehet elmenni egy városban, ahol a pénz erősebb a közösségnél, és ahol az önkormányzat inkább félrenéz, mintsem segítsen a lakóknak. A kérdés már csak az: ha egy – a jelek szerint a városvezetéshez valamilyen formán kötődő cég ezt minden következmény nélkül megteheti – melyik ház lehet a következő?

Ferencz Orsolya: A ferencvárosiak nyugalma, biztonsága és életminősége nem lehet alku tárgya

Ferencz Orsolya országgyűlési képviselő szerint elfogadhatatlan, hogy a baloldali városvezetés a füle bojtját sem mozdítja a lakók érdekében.

Mi világosan kimondjuk: egy lakóövezetben a lakók szempontjainak kell első helyen állniuk. A fejlesztéseknek a közösséget kell szolgálniuk, nem pedig a helyiek életminőségét rontaniuk. Ferencváros nem lehet újabb bulinegyed. A ferencvárosiak nyugalma, biztonsága és életminősége nem lehet alku tárgya

– fogalmazott Ferencz Orsolya. 

Az országgyűlési képviselő úgy véli Bódis Kriszta semmilyen, a lakókat érintő kérdésben nem foglal állást, pedig ez az ügy nem kéne, hogy pártpolitikai kérdés legyen. Ez emberiesség kérdése – szögezte le, hozzátéve ő biztos, hogy a ferencvárosi lakók oldalán áll.