A múlt árnyékában: Bódis Krisztina elfelejtett megválaszolni pár egyszerű kérdést
- Hír8 Extra

- ápr. 1.
- 2 perc olvasás
A tiszás jelölt Facebook posztjában egy hatalmas, megkérdőjelezhetetlen igazságot fogalmazott meg: „A múlt csak akkor ér valamit, ha tudunk belőle építkezni.” Zseniális gondolat. De mi történik akkor, ha egy politikus a saját múltjából nem építkezik, hanem látványosan menekül előle?

Ha Bódis Krisztina szerint a múltból kell építkezni, mert az "közös ügyünk", akkor javasoljuk, hogy kezdje rögtön saját magánál.
A Tisza Párt jelöltjének hitelessége ugyanis pontosan addig a pillanatig egyenlő a nullával, amíg hitelt érdemlően el nem számol azzal a sok százmillió – sőt, milliárdos nagyságrendű – forinttal, amit a mélyszegénységben élő ózdi romák, a Hétes-telepiek nevében kalapozott össze az évek során.
Váradi Róbert, a Váradi Roma Café ózdi származású alapítója és a helyiek már kimondták az igazságot: a hangzatos program haszna az ózdiak számára a nullával egyenlő. Vajon nem lenne egyszerűbb és tisztességesebb a Hétes-telepiek szemébe nézni, és tisztázni ezt az ügyet, ahelyett, hogy a témát messziről kerüli?
Mert mit is látunk a valóságban?
Azt, hogy az ózdi "eredmények" után Bódis Krisztina egészen Budapestig menekült. Most egy olyan fővárosi választókörzetben (Budapest 02. OEVK) kampányol és próbálja megmondani a tutit, ahol sosem élt. Neki a mi kerületünk valóban csak egy politikai díszlet, egy ugródeszka, bármennyire is próbálja az ellenkezőjét állítani.
Ez nem más, mint a választók tudatos megtévesztése egy jól hangzó, manipulatív lózunggal.
És ha már a jövőről beszélünk: hogyan akar élhető jövőt és valódi értékeket teremteni Józsefvárosban és Ferencvárosban az, aki eddigi pályafutása során a valódi, kézzelfogható munka helyett rombolt? Hitelesnek érzi-e magát a gyermekvédelem témájában az a politikus, aki a „Csipkejózsika” című irományával és elrugaszkodott, szélsőséges ideológiáival éppen az organikus családmodellt támadja és az aberrációt terjeszti a legkisebbek körében?
Tegyünk fel néhány egyenes, kőkemény kérdést, amelyekre a mosolygós fotók nem adnak választ:
Mikor áll ki a nyilvánosság elé, hogy fillérre pontosan elszámoljon a Hétes-telepi romák nevében felvett gigantikus támogatásokkal?
Mennyire tartja hitelesnek, hogy miután maga mögött hagyta a "nulla hasznú" ózdi projektet, egy olyan fővárosi körzetben kér bizalmat, amelyhez semmilyen valós, életvitelszerű kötődése nincs?
Milyen élhető jövőt és gyermekvédelmet kínál az a jelölt, aki értékteremtés helyett a "Csipkejózsika" stílusú, érzékenyítő propagandát tartja a jövő zálogának?









