A Kárpát-medencei kelták legrejtélyesebb lelete: a szárazd-regölyi aranykincs

A XIX. század utolsó évtizedeiben a Kapos és Koppány folyók találkozásának környékén, a mocsaras ártérből különböző arany, ezüst és borostyán ékszerek kerültek elő több éven keresztül. Bár előkerülési körülményeikről nagyon keveset tudunk, feltételezhető, hogy az ékszerek két szándékosan elrejtett kincsleletet alkottak, amelyeket valamikor a Kr. e. III. század végén, vagy a Kr. e. II. században. Az ékszereket olyan mester készítette, aki egyaránt ismerte a kelták és a balkáni népek ízlésvilágát.

A leglátványosabb tárgyak talán azok az aranylemez-gyöngyök, melyeken apró maszk-motívumok ismerhetők fel. A kelta művészetben gyakori az emberi arcok, maszkok ábrázolása, de elhamarkodott volna ezek mögött az alakokban isteneket vagy konkrét személyeket sejteni. Csak bizonytalanul lehet fogalmazni azzal kapcsolatban, hogy miért kerültek a páratlan kincsek a mocsaras vidékre. Korábban a kelták szentélyét sejtették a környéken, mások viszont egyszeri áldozatot látnak a kincsek elrejtésében.

A kincsek megtekinthetők az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításában.

Forrás: a Magyar Nemzeti Múzeum Facebook-oldala